Mit tegyünk, ha termékünket hamisítják?

2014. október 08., 15:37
Akik jártak már keleti bazárban, vagy egyes magyarországi piacokon mesélhetnének róla, mennyi csodás, eredetinek mondott táskát, napszemüveget, és ki tudja még mit kínáltak nekik. Az árus ezekről eskü alatt vallotta, hogy eredeti, csak a csomagolás egy kicsit más és ezért kerül fillérekbe….
 
Mikor jelenthetjük ki, hogy egy termék hamis? A szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formájára általánosan a „hamisítás” fogalmát használjuk. Ha valamely áru, annak jellege elnevezése, csomagolása, színe, összetéveszthetőségig hasonlít egy jogtiszta áruhoz, esetleg a megjelölésére használt védjegy vagy más árujelző megtéveszti az átlagfogyasztót, akkor hamisításról beszélünk. 
 
Miért jelent ez problémát? Azért mert kárt okoz a gazdasági élet szereplőinek, például a mi vállalkozásunknak. Károsul a szellemi tulajdonjog jogosultja, mivel a jogtiszta termékei iránti bizalom csökken, így csökken a kereslet is, ő pedig csődbe mehet. Káros a hamisítás a fogyasztókra, mert rossz minőségű termékekhez jutnak, ami nem csak a pénztárcájukra, de az egészségükre is veszélyes, gondoljunk a hamis gyógyszerekre. Végül hátrányos a gazdaságra is, hiszen bevételtől esik el, és így munkahelyek szűnnek meg.
 
Hat éve, vagyis 2008 óta egy külön szervezet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület („HENT”) feladata a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele. A HENT tevékenységét a 287/2010. (XII.16.) Kormányrendelet alapján végzi, a versenyszférával szoros együttműködésben.
A testület célja a szellemi tulajdonjogok védelmének elősegítése és a fogyasztói tudatosságnövelés erősítése. Így elérhető, hogy a fogyasztók egészségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról. Ez segítheti az innovációt, előmozdítva a vállalkozások versenyképességét és megakadályozza a hamisításból származó illegális jövedelmek bűncselekményekbe való visszaforgatását.

A HENT Hamisítás Elleni Akcióterve (2011-2015) a Magyar Kormány által a szellemi tulajdon védelmére elfogadott nemzeti stratégia, a JEDLIK terv melléklete. Nézzük, milyen lehetőségei vannak egy kis vagy közepes vállalatnak!

TIPPEK KIÁLLÍTÓKNAK AZ OLTALOM ERŐSÍTÉSÉHEZ
1. Gondoskodjunk a termék oltalmáról;
2. Győződjünk meg arról, hogy kiterjed-e Magyarországra az esetleg külföldön szerzett oltalom;
3. Az oltalmat igazoló okmányt a kiállítás idejére tartsuk magunknál.
4. Szerezzünk bizonyítékot, például készítsünk fényképeket, ha a kiállításon saját termékünk hamisítványát látjuk
5. Ezután kérjünk információt az áru eredetéről az illető kiállítótól;
6. Kérjük írásban, bizonyíthatóan a jogsértő termék eltávolítását a standról (igazoltatva a felszólítás átvételét);
7. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban, kezdeményezzünk jogi eljárást, például tegyünk bejelentést a NAV-nál.
 
TIPPEK-LEHETŐSÉGEK
1. Polgári jogi jogérvényesítés: A szellemi tulajdonjogok jogosultjai, a polgári bíróságok előtt léphetnek fel a jogsértőkkel szemben különösen, a szabadalombitorlás, védjegybitorlás vagy szerzői jogi jogsértés esetén. 
 
2. Büntető jogi jogérvényesítés: Az új Büntető Törvénykönyv a 2012. évi C. tv. a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekről szóló fejezetben szabályozza e bűncselekményeket, és megkülönbözteti a „versenytárs utánzása” tényállást is.
 
3. Vámjogi jogérvényesítés: Az Európai Unión kívülről érkező hamis termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze. A vámfigyelést már a sérelemről való értesülés előtt is kérhetik a jogosultak. 2014. január 1-től új uniós és magyar szabályozás lépett hatályba a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekre. 
 
4. Szabálysértési eljárás: A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. tv.–nek a pénzügyi és kereskedelmi szabálysértésekről szóló fejezete több olyan tényállást tartalmaz, amely a hamisított áruk piacra jutásának megakadályozását szolgálja. 
 
5.Versenyjogi jogérvényesítés: Az 1996. évi LVII. tv. az ún. „Versenytörvény” szerint a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból vagy kérelemre versenyfelügyeleti eljárást folytat, például a fogyasztók üzleti döntéseinek tisztességtelen befolyásolása esetén.
 
6. Fogyasztóvédelmi eljárás: A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalból hatósági ellenőrzéseket végez, és kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket.  


Forrás: KKV Szakmai Magazin hírlevél

 



Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki!


Hozzászólok


* A kiemelt mezők kitöltése kötelező!











« Vissza az előző oldalra!
Török Antal - NémetTörök Antal - MagyarTörök Antal - Angol