Horvát téliszalámi fogadta a magyar nyaralókat

2014. augusztus 30., 15:48

 A Picknél tudnak a dologról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál azt mondták, hogy minden szabályos.

A horvát tengerparton magyar turisták fedezték fel a Pick Téliszalámira megtévesztésig hasonló terméket, a Pik Zimska salamát. A felvágottat 14 kunáért árulták az üzletekben, igaz, a hungarikumtól eltérően nem 70, hanem 100 grammos csomagolásban. A kóstolás után ugyan kiderült, hogy csupán hasonló a Pick Téliszalámira emlékeztető termék ízvilága, mégis beindult a találgatás, hogy valóban védjegybitorlásról van-e szó, és ha igen, miért nem lép a Pick?

A csomagoláson a grafika a francia kártyából ismert lapra utal, ugyanakkor a név hangzása megegyezik a magyaréval, márpedig ez – egy laikus számára – kimerítheti a megtéveszthetőség fogalmát.

Gyenge másolat

Éder Tamás, a Pick Téliszalámit gyártó és forgalmazó cég PR-igazgatója megkeresésünkre közölte, hogy már több esetben észlelték külföldön és itthon is, hogy termékeiket másolni kívánják, de többnyire azt tapasztalták, hogy ezek minősége nagyban elmarad a Pick Zrt. termékeinek minőségétől.

Ismereteik szerint a Pik Vrbovec által gyártott húskészítmények is érdemben különböznek a Pick Szeged Zrt. termékeitől. „A márkanevek hangzásában meglévő hasonlósággal kénytelen a két cég együtt élni, mivel a két márkanév használata hosszú évekre – a Pick Szeged esetében közel másfél évszázadra – tekint vissza. Amennyiben tudomásunkra jut, hogy Pik márkanév alatt a fogyasztókat szándékosan megtévesztő, a Pick Szeged Zrt. termékeihez hasonló húskészítmény kerül forgalomba, úgy meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket”  – írták közleményükben.

Fotó:

Az esettel kapcsolatban megkerestük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a szóelem és a grafikai kialakítás is eltéréseket mutat a horvát Pik és a magyar Pick esetében. „Bár vizuális szempontból a pik és a pick szavak között – mivel csak egy betűben térnek el egymástól – magas fokú hasonlóság állapítható meg, azonban a védjegyek eltérő ábrás kialakítása, valamint egyes szavak összetett jellege tovább növelik a megjelölések közötti eltéréseket.” A SZTNH arról is tájékoztatást adott, hogy nem csupán a Pick Zrt. kért és kapott különböző termékeire, ábrákra, szóösszetételekre védjegyoltalmat, de a Pik Vrobec is ugyanezt tette saját hazájában a saját termékeire, tehát a horvát szabadalmi hivatalnál jegyzik a cég védjegyeit. Bár a nemzeti oltalmak hatálya az országhatárokig terjed, a „Pick” szómegjelölés közösségi védjegyoltalom alatt is áll. MIvel a közösségi védjegyek lajstromozására irányuló eljárást az alicante-i székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) folytatja le, az SZTNH e kérdésben nem rendelkezik hatáskörrel. Ugyanakkor azt megtudtuk, hogy Magyarországon senki nem tett lépéseket a jogérvényesítés érdekében.

Öt éven belül kell lépni

A tavasszal a hungarikumok közé bekerült Pick több nemzeti védjeggyel is rendelkezik, a Pick Téliszalámi szóösszetétel is védett. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után az európai közösségi oltalmat is megkapta a Pick szó, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének honlapján található ROMARIN nemzetközi adatbázisában is számos „Pick” nemzetközi szó- és ábravédjegy található, amely a Pick Zrt. javára áll oltalom alatt. Rónaszéki Tibor, szabadalmi ügyvivő szerint jogsértésről csak akkor lehet bármilyen esetben is beszélni, amennyiben valaki a jogérvényesítés útjára lép. Ha a leghalványabb gyanú is felmerül egy ügyben, de öt éven keresztül „tűr”, akkor a hatodik évben elveszíti a jogérvényesítés lehetőségét.

 

„Egy közösségi védjegy kizárólagos jogokat biztosít a termék előállítójának, a védjegy tulajdonosának”, írja Vida Sándor, iparjogvédelmi szaktekintély egyik tanulmányában. A 2006-ban publikált írásban több esetet is leír a szakember, amelyekben az Európai Bíróság hozott döntést. Ezek között találunk védjegybitorlás miatt indított pereket a BMW, Arsenál, Adidas márkanevekkel kapcsolatosan. Szinte mindegyik esetében felvetődik az ismertség, az, hogy a közönség hallva, illetve látva ezeket a szóképeket, ábrákat nagy valószínűséggel az adott márkára, az általa megjelenített termékre gondol. Ezeket nevezik erős védjegyeknek.

„Hangzásában az Adidashoz hasonló éven senki más nem forgalmazhat sport- és szabadidő ruhát a jogtulajdonoson kívül, de még motorolajat sem, hiszen a márkanév nemzetközileg annyira ismert és beágyazódott” – vélekedett a hvg.hu-nak Rónaszéki Tibor szabadalmi ügyvivő, aki szintén megerősítette, hogy a hasonló márkaneveket védik a nemzetközi és nemzeti jogszabályok.

Az persze kérdés, hogy a Pick márka csupán Magyarországon tekinthető erős védjegynek, vagy másutt is. További kérdést vet fel az is, hogy Horvátország, ahol a turisták a Pick Téliszalámihoz hasonló elnevezésű terméket találták, 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. Egyelőre arról nincs információnk, hogy a horvát Pik cég kért-e közösségi védjegyet, így azt sem tudhatjuk, kaphatna-e, s ha igen, akkor minek a használatára nyerne kizárólagos jogot. Ez azért fontos, mert ebből kiderülhetne, hogy ezen a néven az Európai Unióban forgalmazhatják-e a téliszalámijukat. Megkerestük az esettel kapcsolatban a Pik Vrbovec húsipari céget, egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

 
Miért nem szegedi a Pick „téli“?

A Pick Téliszalámi az idén márciusban került fel a hungarikumok listájára a szalámikészítés technológiájának köszönhetően. A Pick Téliszalámit a Pick Márk által kifejlesztett és azóta is titokban tartott recept szerint készítik, mely titok egyedüli ismerője a szalámimester. Az alapanyagok tekintetében kizárólag nagysúlyú sertés húsából készülhet, nem darálhatják, csak vághatják, hogy a rostok ne sérüljenek. A technológiai leírás számos más megkötést is tartalmaz, ám azt például nem köti ki, hogy hazánkban tenyésztett disznót kell a szalámi készítésekor felhasználni. Azt azonban tartalmazza az ismertető, hogy az ízvilág megteremtéséhez szükséges a szegedi klíma és a Tisza hűvös levegője.

A szegedi téliszalámi nevű terméket egyébként Magyarország földrajzi árujelzői oltalom alá helyezte az Európai Bizottság DOOR-programjában. A szigorú előírás szerint az alapanyagnak Magyarországról kell származnia, sőt öt alföldi megyét jelöl meg származási helyként (azt is kikötve, hogy a kocáknak nemcsak itt kell felnőniük, hanem ezekben a megyékben kell megszületniük is). Mivel az eredetvédettségben meghatározott régióban nincs megfelelő mennyiségű alapanyag, ezért nem kerül rá a Pick szalámira a szegedi elnevezés – írta meg a hvg.hu tavaly júliusban, hivatkozva a csoport vezetőjének egy évvel korábbi, tehát 2012-es nyilatkozatára.

Forrás: hvg.hu



Hozzászólások

Még nem szólt hozzá senki!


Hozzászólok


* A kiemelt mezők kitöltése kötelező!











« Vissza az előző oldalra!
Török Antal - NémetTörök Antal - MagyarTörök Antal - Angol