Letöltések

Kategóriák:


Letöltések (Jogérvényesítés példái, tanulságos jogesetek):

Reklámjogi esetek a bírósági gyakorlatban

(szellemi tulajdonvédelmi vonatkozású részletek)

(Lezárva: 2003. XII. 31. – Legfelsőbb Bíróság: LB; Fővárosi Bíróság: FB)

              IV. Szerzői jogok (1999 évi LXXVI. Tv + módosításai).

                 Személyhez fűződő jogok (1959 évi IV. tv + módosításai)

-LB 1995. A személyiségi jog sérelmét jelenti, hogy egy művészegyüttest, hozzájárulásuk nélkül, sajtóközleményben „reklámozóként” tüntettek fel. Ezzel a hamis látszat keltésével növelték a forgalmat, mivel a reklámozó személye is befolyásoló tényező. A jogsértőt sajtó-helyreigazításra és kártérítésre kötelezték.

  • LB 1998. Közszereplőről karikatúra közlése: nem sérti a képmáshoz való jogot, ha a képben megjelenő vélemény nem sért becsületet, vagy emberi méltóságot és indokolatlanul nem bántó, sértő, vagy lekicsinylő. Az is szempont, hogy ne ütközzön a közrendbe, közerkölcsbe. Jó hírnevet sérthet a képmás, vagy hangfelvétel, reklámtevékenység során engedély nélküli felhasználása. Az ügyben egy közszereplőre jellemző egyedi köszöntésmódot reklámcélra felhasználtak. A rádiótelefon hirdetésnél a személlyel egyértelműen azonosítható módon került felhasználásra a köszöntés, Mivel a tevékenység azt a látszatott, keltette, hogy a közszereplő személy hozzájárult a reklámhoz a szakmai hírnevére is negatív hatásként jelentkezett, így a jogsértőt elégtéteadásra kötelezték.
  • LB 1999. (+ 2001. is) Jogellenes, ha saját számítógépre (lemez, Winchester) programot, dokumentációt, (szoftvert) átírnak, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak, még ha kizárólag saját célra, nem forgalomba hozatal, vagy jövedelemszerzés céljából alkalmazzák a másolatot. A jogsértés azért áll fenn, mivel a számítógépes programok nem tartoznak a szabad felhasználási körbe.
  • LB 2000. Személyiséget sértő reklám miatt nem kizárt a reklám-felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítása: II. János Pál pápa órásplakáton történő engedély nélküli és negatív ábrázolása (ásítás, tüsszentés), eltiltás következménnyel és bírság kiszabásával járt, mert ugyan a személyhez füzodő érvényesítése csak személyesen történhet, az egyházi hatóságok megkeresésére az illetékes szerv a közvélemény képviselőjeként lépett fel. (A tiltakozás az egyház fejével, jelképével volt kapcsolatos és a nézők vallásos érzületének sérelme is fenn állt.) Az LB így vizsgálta a reklám jogszerűségét, megengedhetőségét, és mivel a személyhez fűződő jogok is, és fenn állt a reklámozás, így a  reklámfefügyeleti-eljárás is indokolt volt.
  • LB 2000. Nem minősül személyiségvédelmet megalapozó tényállításnak a bérbe adónak a felmondást közlő levelében tett azon minősítse, hogy a bérlő aszociális, összeférhetetlen. A véleménynyilvánítás is lehet sértő, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmazza elmarasztaló értékítéletét, vagy pedig indokolatlanul bántó, sértő lealázó. A véleményalkotás kifogásolható magatartásnál: értékelés, amelynek helyessége, helytelensége a bíróság által nem vizsgálható.
  • LB 2000. Ken Folett „Rejtekhely” című könyve 1995-ben jelent meg Détári István fordításában, majd 1998-ban „függöny lehull” címmel. A régebbi megjelenésre, a más címre a kiadó csak az impresszumban hivatkozott, ugyanakkor a reklámszlogen „legújabb bestseller „volt. a fogyasztók megtévesztése miatt 500 ezer Forint bírságot szabtak ki, ill. hagyott jóvá az LB, mivel a cím egy könyv lényeges tulajdonságát jelenti, és e tekintetben tévesztették meg a fogyasztót. Ha az ügyben a vásárlók nem is tettek panaszt, akkor is alkalmas volt a kiadás objektíve a megtévesztésre. A tájékoztatásnak egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie.
  • LB 2001. Az utónevek nem sajátíthatók ki (pl. keresztnév) , azokat  gazdasági tevékenységek körében, árujelzőként bárki használhatja, így  nem áll fenn a becsület és az emberi méltóság sérelme, mivel nincs közvetlen jogviszony. Személyhez fűződő jogvédelem csak akkor vehető igénybe, ha a felhasználás valamely konkrét személlyel kapcsolatba hozható, azonosítható.
  • FB 2002. Valamely szerzői műnek – jelen esetben egy antológiának - oktatási segédkönyvvé nyilvánítása kérdésében a szakminisztérium dönt.. Annak megítélése azonban, hogy az adott esetben a szabad felhasználás törvényi előfeltételei megvalósultak-e, a bíróság hatáskörébe tartozik. Az oktatási segégkönyvvé minősítést a mű tartalma határozza meg és a lektori vélemények. Az ügyben a mű nem kifejezetten középiskolai felhasználás céljára készült, s azt utólag a szakminisztérium törölte a jegyzékéből, így tehát nincs meg a szabad-felhasználási jog. A mű a terjedelmi korlátokat is jelentősen meghaladta, így a jogutód részére szerzői díjat kellett fizetni.

                  V. Védjegy (1997-évi XI. tv)

      - LB 1992. Barbie tartozékok, alkatrészek (uzsonnázó készlet, étkezőszék) névhasználattol eltiltás, mivel a csomagoláson, a reklámban a védett Barbie szóvédjegy szerepelt.

       - LB 1998. Védjegybitorlásnál a vizuális közbenyomást kell mérlegelni az összetéveszthetőség tekintetében. Legfontosabb a domináns elem különbözősége. (szóelem, alapszínek, egyéb grafikai jellemzők: a kombinált, színes ábrás védjgynél)

      -LB 1999. Védjegyoltalom szempontjából nem alkalmas a megkülönböztetésre az a megjelölés, amely kizárólag az áru származási helyét tüneti fel. Az árura jellemző adatokat a reklámban fel kell tüntetni. (Az ügyben nem elegendő az „Oxford” megjelölés, szükséges utalni a nyelvoktatásra is.)

         -LB 2000. Motorolaj származási, előállítási helye: a késztermék címkéjén a márkanév és a termék megjelölés mellett „Deutchland” felirat szerepelt, holott az olaj Magyarországon készült. Ezen tevékenységtől a céget  eltiltották, bírságolták, mivel a termékről kialakított képben jelen van az adott ország műszaki-  termelési színvonala, technológiai fegyelme. Nem fogadható el az a védekezés, hogy a szereplő ország név nem a környezetre utalt, hanem az a cég hivatalos nevének része.  Az 1997 évi CLV. tv. 10§ /1/c. pontja (+ a Madridi megállapodás) szerint az áru címkéjén szerepelnie kell az áru származási helyének. Itt nem a gyártási, sem az előállítási, sem a származási helyet nem szerepeltették, csak a márkát és a márkatulajdonos nevét. A származási hely vonatkozásában valótlan tényállás az, ha azt nem egyértelműen tüntetik fel.

     -LB 2001.  Szeszesital megtévesztő címkéje: egy Kft gyártotta a John Mc Dermaed fantázianevű kommersz whiskyt, amit megtévesztésre alkalmas címkékkel láttak el, és hoztak forgalomba. A gyártó, ill. a forgalmazó 500 ezer, ill.200 ezer Forint bírságban részesült, amit az LB jóváhagyott. A címkém „Old Whisky” és a védjegyoltalomra utaló „Trade Mark” megjelölés is szerepelt. A jobb minőségre jellemző skót hangzású név, a címer, korona, aláírás is szerepelt a címkén.  A köztudatban tehát származási helyként a skót eredet rögzült, az álruhába öltözött termék tekintetében. A fogyasztó benyomása az volt, hogy olcsó importált terméket vásárolt, tehát az ital a lényegesen jobb minőség látszatát keltette. Csak a palack hátoldalán szerepelt, hogy: Whisky jellegű kommersz szeszesital” Fennáll tehát a különösen előnyös vásárlás hamis látszata, így megtévesztő, a választási szabadságot korlátozó a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló tényezők jelentkeznek. Az, hogy az ábrás védjegy alkalmazása megtörtént, a versenyjogi megítélésen nem változtat.

- LB 2001. A védjegyoltalom tárgyának felhasználása miatti ügyben a használatot a védjegy jogosultjának kell bizonyítania.  E körben azt is mérlegelhetik, hogy a reklámtevékenység során történő használat; önmagában védjegyhasználatnak minősül-e? A vásárokon, kiállításokon történő szórólap használata önmagában nem igazolás, mivel a reklámanyag elkészítése egyben nem jelenti annak szétosztását is.

  - LB 2001.  Nem töröltek egy rádióműsor címével azonos szóvédjegyet, mivel ez az alkotók (szerkesztők) neveként nem értelmezhető, nem felvett néven működnek a személyek. Így sem a jó hírnév, sem a névviselés nem sérült meg. (Capuccino)

 - LB 2002. Annak eldöntésénél, hogy a lajstromozni kért megjelölés és az oltalom alatt álló védjegy az összetéveszthetőségig hasonló-e; általában annak van jelentősége, hogy melyek a védjegy, ill. a megjelölés domináns elemei és azok hasonlítanak-e egymáshoz? A domináns elemek hasonlósága esetén azt kell vizsgálni, hogy az egyéb elemek nem biztosítanak-e kellő megkülönböztetést a fogyasztó számára (az ügyben ábrás megjelöléséről volt szó, azonos áruosztályba sorolható ruházati termékekről: a bejegyzést nem alkalmazták, mivel az egyéb kiegészítő jelentéktelen volt, és megkülönböztető képességgel nem jelentkezett.)

                                     

Dr. Debreczenyi Ferenc

        Jogtanácsos

 

24_1.doc [44,5KB]
Szellemi tulajdon

A védjegy is a szellemi tulajdon körébe tartozik, de – ellentétben például a szabadalommal vagy a szerzői jogokkal – nem egy-egy művet, terméket óv a hamisítástól, jogosulatlan felhasználástól, hanem magát a gyártót, a márkát.

A védjegyeket Magyarországon 1890 óta védi törvény, jelenleg egy 1969-es, viszonylag korszerűnek tartott jogszabály van hatályban. Már két éve több mint 180 ezer, döntő többségében külföldi tulajdonú védjegy állt oltalom alatt, az Országos Találmányi Hivatalban az évi védjegybejelentések száma egy évtized alatt megtízszereződött. Ehhez képest meglepően kevés, évente mindössze 10-20 védjegybitorlási per indul, az egységes bírói gyakorlat még csak most van kialakulóban.

Mikófalvi Gábor fővárosi bírósági tanácselnök szerint védjegybitorlás csak akkor történhet, ha a márkát Magyarországon már lajstromozták – ha ez nem történt meg, hiába közismert a védjegy, jogosulatlan használata legfeljebb a tisztességes verseny szabályaiba ütközik. Némileg leegyszerűsítve: a „klasszikus” védjegybitorláshoz kell egy oltalom alatt lévő márkajel, valamint egy „rosszfiú”, aki ezen – vagy ezzel összetéveszthető – jelzést saját áruján jogosulatlanul használja, s maga az áru is hasonlít valamelyest a védjegyjogosultéra.

A „használat” értelmezésében a bírói gyakorlat meglehetősen szigorú. 1986-ban, a Nike védelmében kifejtették, hogy a hamisított árut nem kell ténylegesen eladni, elég azt árcédulával ellátva, értékesítési céllal kitenni a kirakatba – ekkor is megvalósul a védjegy jogosulatlan használata.

Egy másik nagy sportszergyártónak, a Reeboknak védjegyével jogtalanul ellátott cipők olyan gyatrák voltak, hogy egy részüket minőségi reklamáció miatt még a nagykereskedő raktárából visszaszállították a külföldi eladónak. Noha tehát még kirakatba sem kerültek, a Legfelsőbb Bíróság 1991-ben mégis arra jutott: a magyar forgalmazó – de még az a külkereskedelmi cég is, amelyik az importot lebonyolította – elkövette a védjegybitorlást.

Talán a legkeményebb figyelmeztetés a kereskedőknek az, hogy az igazságszolgáltatás tavaly még az „Uzsonnázókészlet Barbie babához” gyártóját és forgalmazóját is elmarasztalhatónak ítélte, azzal érvelve, hogy a Mattel – a Barbie gyártója – is készít ilyen kiegészítőket, s ezért a védett márkára való puszta hivatkozás, utalás is alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Ezt a szemléletet a Magyar Jogban írt tanulmányában Mikófalvi Gábor kissé túl nagyot markolónak tartja, mondván, eszerint jogellenes lehet „IBM-kompatíbilis” számítógépeket vagy „Mercedeshez való üléshuzatokat” is árusítani.

Két éve mindenesetre még el lehetett sütni azt a poént is, hogy a védett nevű és emblémájú szatirikus lap, a Hócipő tulajdonosaitól kellett az édességgyártónak engedélyt kérnie ahhoz, hogy a „védett” nevet írhassa egy Mikulás-csokira, ugyanis az újság kiadója – cégbejegyzése szerint – jogosult volt emléktárgyak, ajándékok készítésére is.

Egy valamivel később született ítélet szerint azonban az áruk összehasonlításakor a védjegy jogosultjának tényleges szolgáltatásait, nem pedig a cégjegyzékben felsorolt tevékenységi körét kell figyelembe venni.

Forrás: HVG 1993/37 09.11. 67. Melléklet cikk, keretes

[0B]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2013/1.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

http://sztnh.gov.hu/joggyakorlat/birosagi_gyak_2013_1.pdf

[0B]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2013/2.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

http://sztnh.gov.hu/joggyakorlat/birosagi_joggyakorlat_2013_02.pdf

[0B]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2013/3.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

http://sztnh.gov.hu/joggyakorlat/birosagi_joggyakorlat_2013_03.pdf

[0B]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2013/4.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

http://sztnh.gov.hu/joggyakorlat/birosagi_gyak_2013_4.pdf

[0B]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2014/1.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

birosagi_gyak_2014_1.pdf [420,28KB]
SZTNH jogerős bírósági határozatok összefoglaló 2014/2.

Érdekes, tanulságos jogesetek ismerhetők meg a szellemi tulajdonvédelem témakörében, a letölthető pdf fájlból, a konkrét ügyekben hozott SZTNH- illetve bírósági határozatokból:

birosagi_gyak_2014_2.pdf [524,53KB]

Elérhetőségek

Török Antal

9023 Győr,
Verseny u. 5.
Telefon: 96/413-688
Török Antal - MagyarTörök Antal - AngolTörök Antal - Német